Siker

2020.08.30.

Kutatócsapatunk óriási lehetőséget kapott – Az “OTKA” kutatási pályázat 2020. évi nyertesei között vagyunk! 2020-2023 közötti időszakra nyertünk támogatást, A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020) – a hivatalos, a médiabeli és a laikus online nyilvánosság szociológiai vizsgálata automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés használatával című kutatásra. Kutatásvezető: Németh Renáta.

A pályázat résztvevői: Barna Ildikó, Sik Domonkos, Rakovics Márton, Katona Eszter, Knap Árpád (RC2S2, ELTE TáTK) és Csigó Péter (BME).

A pályázat összefoglalója

Kutatásunk az NLP (Natural Language Processing: természetes nyelvfeldolgozás) innovatív, szociológiailag releváns módon való alkalmazásával a politikai nyilvánosságban detektálható nyelvhasználati változásokra koncentrál; ezeket a változásokat digitális szövegkorpuszon vizsgálja, a nyelvet mint az ideológia és hatalom eszközét tekintve, a kritikai diskurzuselemzés elméleti keretei között.

Két kiemelt, a társadalom, illetve a szociológia számára fontos tétje van a kutatásnak: (1) A politikai nyilvánosság különböző szintjeinek működése, e szintek közti interakció, ennek dinamikája, a nyelvben megmutatkozó ideológiai polarizáció, illetve olyan diskurzusok azonosítása, ahol ez nem érvényesül. (2) Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába.

A kutatás mindkét eleme nemzetközileg is releváns, hiszen a vizsgált jelenség nem magyar sajátosság, máshol is tapasztalható a nyelvi polarizáció és a nyelvhasználati diffúziós folyamatok Az NLP módszertan szerves integrálása az empirikus szociológiába szintén kurrens, mert lehetőséget ad a nagy mennyiségben rendelkezésre álló digitális szövegek újfajta elemzésére úgy, hogy az eredmények interpretációjához felhasználja a szociológiai tudást.

Az adatgyűjtés és adatelemzés módszertani innovációit, a fejlesztett eszközöket nyilvánosságra hozzuk digitális repozitóriumokon, szakcikkeken és konferenciaelőadásokon, ezzel támogatva az NLP nemzetközi és hazai társadalomtudományi felhasználóit. A kutatócsoport szenior tagjai doktori témavezetőként fiatal kutatóknak, valamint szakmai gyakorlat és TDK/szakdolgozati témakiírás formájában egyetemi hallgatóknak lehetőséget teremtenek a projekthez való kapcsolódáshoz.

A kutatás jelentősége

A digitális forradalom az önkifejezés forradalma is. Míg korábban a szöveges dokumentumok főként az elit narratívái voltak, az internet megnyilvánulási lehetőséget ad gyakorlatilag bárki számára. Kutatásunk relevanciáját elsősorban az adja, hogy ennek a folyamatosan képződő szövegfolyamnak az automatizált feldolgozásával alátámaszthatóvá és megérthetővé teszi a politikai nyilvánosságnak azokat a sajátosságait, melyek a megfigyelők számára csak lokálisan észlelhetők. Kutatásunk tudományos és társadalmi tétje is nagy.

Tudományos szempontból kutatásunk a társadalomkutatás számára nyit perspektívát a survey önbevalláson alapuló információi helyett a megfigyeléses adatok kvantitatív kutatásba emelésével, a kvalitatív (diskurzuselemzés) és kvantitatív megközelítés kombinálásával, az informatikai-nyelvtechnológiai területről jövő módszerek innovatív társadalomkutatási felhasználásával. Mindez nemzetközi szinten is újdonságnak számít. A digitális kommunikáció különböző szintjeit lefedő nagyméretű szövegkorpusz NLP eszközökkel való elemzése tudomásunk szerint hazai közegben úttörő vállalkozás. Míg az erős ideológiai polarizációra vannak bizonyítékok (pl. Vegetti, 2018), és vizsgálták a politikai nyilvánosság networkösödésében megnyilvánuló polarizációt is (Bene és Szabó 2019), a nyelvi polarizáció itthon nem kutatott, és nemzetközi szinten is csak néhány előzményt találtunk, tervezett kutatásunknál jóval szerényebb alkalmazási területtel (lásd pl. Demszky és társai 2019, Twitter-adatokon).

Kutatásunk társadalmi tétje is jelentős: a nyilvánosság a modern képviseleti demokráciák alapköve, ahol fontos szerepet játszik a potenciális torzulások, krízisek megelőzésében.

A pályázat erőssége végül, hogy egy létező és rövid története ellenére sok sikert felmutatott kutatócsoport áll mögötte, nemzetközi publikációkkal, több doktori témával, tudatosan épített hazai és nemzetközi network-kel. A kutatócsoport célja az innovatív módszereket alkalmazó, a szociológiai tudományterületi tudást felhasználó kutatásokon kívül az is, hogy a hazai (és nemzetközi) szociológia számára új és perspektivikus megközelítés, az automatizált szöveganalitika társadalomkutatási intézményesülését elősegítse.